Gróf Széchenyi István minden írása CD-ROM-on               Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet               A cenki István-nap         

 

Gróf Széchenyi István Emlékkiállítás
Megnevezés: Gróf Széchenyi István Emlékkiállítás
Helyszinek: OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtár (Zirc, Rákóczi tér 1.)
Rendezők: Országos Széchényi Könyvtár, Országos Széchenyi Kör és a Zirci Országzászló Alapítvány (Egervölgyi Dezső)
Védnökök: nincs adat
Esemény kezdete: 2010-09-21 10:00
Esemény vége: 2010-11-14 16:00
Kapcsolódás: Reguly Antal Könyvtár telefon: (88) 593-800, email: info.reguly@oszk.hu

A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár kiállítással állít emléket a legnagyobb magyarnak, melynek megnyitója a gróf születésnapján, szeptember 21-én lesz.  A kiállítást kezdeményezte Egervölgyi Dezső, saját gyűjteményéből. A kiállított anyag 90%-a a gyűjtő tulajdona.

 

A megnyitón készült fotókból néhány látható a Képtárban.

 

Az emlékkiállítás november 14-ig látogatható.
Nyitva tartás ebben az időszakban: keddtől vasárnapig 9-12 és 13-17 óráig.

 

Az emlékkiállítás plakátja 

 

A kiállítás megnyitójának meghívója és programja:

 

 

A kiállítás megnyitóján elhangzott beszéd:

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! 

Egy közgyűjtemény és magángyűjtemény együttműködésének eredménye e kiállítás. Nem az első, de talán nem is az utolsó a közös tevékenységünk, mert ha úgy érezzük, hogy tudunk újat, szépet, értékeset bemutatnunk, igyekezni fogunk önök elé tárni.Mostanában, hogy eladható legyen valaki, darabokra szedik, kivesézik, belenéznek koponyájába, múltjába, hátha valami szenzációra lelnek. Mi az „életműben” láttuk meg a szenzációt, ezért emeltük le talapzatáról közénk az embert, hogy megszólítson bennünket, és mi kérdezni tudjunk. De kérdezni – okosan – csak akkor tudunk, ha ráérzünk arra a szellemiségre-eszmeiségre, melyet képviselt. Mi az alkotó embert próbáltuk önök elé állítani, hogy kedvet kapjanak majd a szellem emberével is találkozni a későbbiek folyamán. 

A folyosó bal oldalán, a falon évfordulós és egyéb rendezvények plakátjait helyeztük el. A jobb oldalon a Széchenyi életmű tematikusan feldolgozva látható a tárlókban és a tárlók felett elhelyezett képek felirataiban. 

A tárlók sora: katonaság – lóverseny – Akadémia – Hit – Világ – Stadium – Al-Duna – Tisza-szabályozás – Hajózás – Vasút – Lánchíd – alagút – Döbling.

A tárlókban könyvek, metszetek, képeslapok, apró nyomtatványok – bélyeg, gyufacímke, ex libris – és érmek láthatók, melyek célja a figyelemfelkeltés. Itt hívom fel a figyelmet az akadémiát bemutató tárlóban látható „Tudomány a Társadalomért” címet viselő négy éremre, melyet a Magyar Tudományos Akadémia kiemelkedő személyiségeknek, díszvendégeknek adományoz alkalomszerűen. Ez az éremsorozat a maga nemében egyedülálló. Ezen éremsorozat az első, mely ábrázolja az akadémia alapítóit. Készítette Rónay Attila szobrászművész. A Széchenyit ábrázoló érem gipsztányérja a teremben, a tárlóban látható.
A folyosó végén a gipsz mellszobor Piller Csaba zirci szobrászművész alkotása. A terembe lépve, Domonkos Béla szobrászművész Széchenyiről mintázott fejszobra fogadja a látogatót. Az álló tárlókba helyezett unikális kiadványokkal – első kiadások, korabeli metszetek, folyóiratok – a könyvek szerelmeseit akarjuk meglepni.Széchenyi nem csak a könyveibe írtakkal, de a folyóiratokban elhelyezett cikkeivel is az ember számára élhető világot tárta elénk. Egy könyvtárnyi dolgozat készült a Széchenyi-életműről, de még 170–180 év távolából is tud számunkra meglepőt nyújtani. A teremben az érmek nem illusztrációk, hanem mint művészi alkotások kerültek elhelyezésre. A Széchenyi éremkatalógus előszavában így ír a néhai dr. Környei Attila, a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum igazgatója: „…a reformszellem, a nemzeti elkötelezettség, a pozitív tettrekészség erkölcsi normáinak, tulajdonságainak kifejezésére hova-tovább érmészeink nem tudnak és nem akarnak más közvetítő motívumokat keresni és fellelni, mint ezen erkölcsiség tudatunkban legnagyobb megtestesítőjét, gróf Széchenyi Istvánt. Őt saját magát, nem valami részletet irodalmi munkáiból, politikai nyilatkozataiból, nem materiális alkotásainak képét, hanem csakis őt, a legnagyobb magyart.” Ehhez nincs mit hozzátenni. Az első érem készítési ideje 1848-49 körül lehet, míg az utolsók 2010-ben készültek. 

Széchenyi halála (1860. április 8.) után sorozatban készültek érmek, porcelán és bronz kabinetszobrok, asztali díszek, melyek a jó üzleten túl a kultuszt is szolgálták.
Az I-es számú porcelán szobor magyar munka, készítőjét nem ismerjük. Készült a XIX. sz. második felében. A II-es számú alkotás a bécsi porcelángyár terméke, az 1860-as évekből. A szobor előképe, illetve mintája a bécsi Hans Gasser szobrászművész munkája. Ő volt az egyetlen, aki Széchenyiről szobrot készíthetett Döblingben, mely a nagycenki emlékmúzeumban látható. Magyar vonatkozása még a szobornak, hogy Izsó Miklós „ismételten” kifaragta, mely a Magyar Tudományos Akadémián látható. A kis bronz szobor alkotója ismeretlen, szintén a 60-as években készült a döblingi Széchenyiről. A IV. szobor herendi porcelán, készítette Erdey Dezső az 1941-42-es években. Sikerét jelzi, hogy azóta többször újra elkészítették. 

Nem feledkezhetünk meg Széchényi Ferencről, a Nemzeti Múzeum, a Széchényi Könyvtár alapítójáról. Egy tárlóba helyeztük el mindazokat az emlékeztető tárgyakat, melyek jelzik: a XXI. században is él tudatunkban gróf Széchényi Ferenc, a múzeumalapító, a legnagyobb magyar édesapja. 

Hölgyeim és Uraim! Mi szeretettel és nagy igyekezettel próbáltuk úgy összeállítani az anyagot, hogy látványos, tanulságos és emlékezetes legyen. Ha csak egy-két kisebb emléket visznek magukkal, akkor megérte a belefektetett munkát, és mi úgy érezzük, érdemes volt dolgoznunk.

Befejezésül köszönöm az Országos Széchenyi Könyvtár engedélyét, hogy kiállíthattam gyűjteményemet; köszönöm Németh Gábornak a támogatást és a sok munkát mellyel elősegítette a remélt közös sikert; és köszönöm munkatársainak, hogy minden tiszta, munkára előkészített volt és ragyogott; köszönöm Gábornak és a Zirci Országzászló Alapítványnak, hogy a tárlat megtekintése után egy pohár üdítő vagy bor mellett ismerkedhetünk Széchenyivel, korával; elbeszélgethetünk jelenünkről, jövőnkről. 

Köszönöm figyelmüket. 

E
gervölgyi Dezső


A megnyitó előtti Széchenyi-szobor koszorúzásán elhangzott beszéd:

„Mi fölkelünk: a fájdalom vigasztal:
Egy nemzet gyásza nemcsak leverő:
Nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal,
Van élni abban hit, jog és erő!” – írja Arany János a Széchenyi emlékezete című versében.

És nekünk szükséges megérteni e négy sort, szükséges olvasni tudni a sorok között, hogy megértsük a mai kort, lássuk az összefüggéseket a múlt és a jelen között. Mert valamilyen formában, a jelen a múltban rejtőzik.
„Ahol nem tiszta erkölcs, igazi hazafiság a talpkő - ott minden inog” írtuk egy meghívóra a Széchenyi idézetet, de még nem hallottam soha senkitől ünnepi esemény mottójául, mert ma e két fogalomról beszélni nem sikk. Emlegetik a tudományos emberfőt, a felszólító merjetek nagyok lenni gondolatot, de a haza, az erkölcs, a család, az Isten fogalmak, ha elő is kerülnek, mindig eltorzított, a magyar ember számára nem értelmezhető módon. Lépjünk már túl a „Széchenyi mondta” közmondásokká merevedett gondolatokon, nézzük meg, hogy mi mindennek kellett agyán átszűrődnie, mire letisztulva csak egy töredékét sűrítette a fejezet összefoglalásaként az idézett mondatokba. És ezek az idézetek jól hangzanak, de nem engedik, hogy a mélyére hatoljon az ember az idézőjelben jelzett problémáknak. Így zárják rövidre és karanténba a mögöttes gondolatok seregét, melyből épült az életmű.

Legyünk szellemileg felkészültek magyarságból és öntudatból, mert csak akkor tudjuk megérteni az ellenünk folyó alattomos támadásokat. Mert ezek kivédése maga a Lét, maga a Jövő.
Amikor Széchenyi azért tanult meg nyelveket, mert amint mondta: „egy emberrel több vagyok!”, tudta és értette a nyelv szerepe fontosságát a kapcsolatteremtésben. Most, amikor az angol nyelvet tanulják, nem többek lesznek egy emberrel, hanem a sok ember közül egyek. Mert nem az idegen kultúra, a nemzet, az ország megismerése a fő szempont, hanem a közös nyelv, mely uniformizál azzal, hogy a nemzeti gondolkozás háttérbe szorul, majd beolvad a nagy mindenségbe.

Sajnos ez a nagy egyesülés nem azért következik be, mert már elég okos az ember, vagy a szeretet miatt. Nem. Falanszterizálódik már jó ideje a világ, és ha nem dönti le valamely erő a „Bábel” tornyát, e kultúrán terem majd másik kultúra.

Morális válság van itthon, Európában és a világban. Az ember került válságba, de az élet él, a természet törvényei pedig következetesen, mint törvények, bekövetkeznek.Most úgy látszik, megkönyörül rajtunk a Teremtő, és nagy változás előtt állunk. Megvívhatjuk ellenségeinkkel és magunkkal szemben is csatáinkat. Le kell győznünk magunkban a közömbösséget, a kilátástalan jövőbe vetett hitet, a hitetlenséget, a kicsinyhitűséget; értelmezzük úgy a szavakat, ahogy őseinktől kaptuk, és érezzük a „merjünk nagyok lenni!” Széchenyi-gondolat mélységből feltörő erejét.De tanuljunk is, mert csak akkor van helyünk a világban, ha felkészültünk a váltásra.Térjünk vissza őseink hitéhez, gondolkozásához és találjunk egymásra. Találjuk meg és fedezzük fel a közösségeket, és a bennük rejlő erőt. Mert a kis közösségek áttekinthetők a baráti szoros kapcsolatok által, és építőkövei lehetnek a falunak, városnak, hazának. (Gondoljunk Széchenyi alkotásainak sorára, melyek közösségi szerveződésekből születtek.)Szabadítsuk fel szellemünket. A szellem szabadsága nem vetélkedés Istennel, hanem a közös cselekvés lehetősége. Ha Széchenyiről beszélünk, a szavak mögött az embert keressük, azt az embert, aki képes volt leásni a teremtésig és az élhető emberi világ kézikönyvét a kezünkbe adni.Mert jöhet bármilyen új világ, csak az a nemzet maradhat meg, mely nem dobja el magától az élni akarás gondolatát, aki nem adja meg magát a kilátástalan jövőnek, hanem az összefogásban, az összetartásban találja meg az erőt, és megérti, hogy nincs más út, melyen haladni lehetséges. Ha átlátjuk és megértjük a történelemből levonható tanulságokat, ha meg tudjuk különböztetni a hazugságot az igazságtól, akkor tudjuk, mit kell cselekednünk.„A magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kell lennie: ez dicső és nemes öröksége!”E gondolata Széchenyinek aktuálisabb, mint valaha volt.



A beszéd után a szobornál elhelyezte az emlékezés koszorúit az OSZK, a Zirci Országzászló Alapítvány, az Országos Széchenyi Kör, Zirc város, a katolikus egyházközség és a FIDESZ MPP.

Vissza az eseményekhez

Digitalizált formában

Megrendelhető a Logod Bt.-nél

 

1012 Budapest, Logodi u. 49.

Tel: (1) 214-2453

Megrendelés



Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet

 

A kiadvány 2800 forintos áron megrendelhető a kiadó Logod Bt-nél a www.logod.hu webáruházban és a logod@logod.hu címen.



Kő András:

A cenki István-nap

Vendégségben Széchenyi Istvánnál.

Kő András a fellelhető dokumentumok alapján elénk varázsolja Nagycenken az 1841. augusztus 20-ai István-napot.

Bővebben>>



Készítette: On-Team Kft. Szoftver: SurfaceLight Kapcsolat: szerkeszto@szechenyiemlekbizottsag.hu