Gróf Széchenyi István minden írása CD-ROM-on               Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet               A cenki István-nap         

 

Emléktábla elhelyezése Széchenyi Ödön tiszteletére
Megnevezés: Emléktábla elhelyezése Széchenyi Ödön tiszteletére
Helyszinek: Budavári Sikló alsó végállomása
Rendezők: Széchenyi Társaság, Országos Széchenyi Kör, BKV Zrt., Magyar Tűzoltó Szövetség, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítvány
Védnökök: Széchenyi Emlékbizottság
Esemény kezdete: 2009-12-14 10:00
Esemény vége: 2009-12-14 12:00
Kapcsolódás:

Gróf Széchenyi Ödön, aki Magyarországon és Törökországban egyaránt elismert és emlékezésre méltó közéleti személyiség volt, 170 éve született és 2009. december 14-én ünnepeljük születésnapját.

 

Ebből az alkalomból az általa létesített Budavári Sikló alsó végállomásánál Emléktáblát helyez el a Török Köztársasági Budapesti Nagykövetsége, Széchenyi Társaság, az Országos Széchenyi Kör, a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt., a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum,  a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány.  Ünnepi beszédet mondott dr. Cserháti László, a Széchenyi Társaság alelnöke és Kazy Zsámbok Gizella, az Országos Széchenyi Kör elnökségi tagja. 

 

Az ünnepségre 2009. december 14-én 10-órakor kerül sor a Budavári Sikló Clark Ádám téri végállomásán. Az eseményről néhány fotó a képtárban megtekinthető.


*** 

 

 Megemlékezés gróf Széchenyi Ödönről

a Budai Vársikló építőjéről, születésének 170.  évfordulója alkalmából

2009. december l4-én.

 

Dr. Cserháti László, a Széchenyi Társaság alelnökének köszöntő beszéde gr. Széchenyi Ödön emléktáblájának avató ünnepségén

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

Különleges helyszínen egy különleges ember születésnapját ünnepeljük. 170 évvel ezelőtt született gr. Széchenyi Ödön, a Legnagyobb Magyar, gr. Széchenyi István kisebbik fia, aki 1867. október 28-án a következő beadványt intézte Buda székesfőváros tanácsához:

„Azon napról-napra növekedési forgalom, amely a budai várban (…) mindinkább kiterjedő félben van, engem azon eszmére vezetett, hogy a párizsi világkiállításban látható és tettleg már tevékenységben levő emelőgépet, mely személy és árúszállításra alkalmaztatik, hazám fővárosában illetve a budai várhegy oldalán (…) alkalmazásba hozzam”.

Ennek a beadványnak teljesülését, és Széchenyi Ödön állhatatos, kitartó természetét mutatja a sikló, akkoriban gőzsikló, amelynek alsó állomásán nekem mint a Széchenyi Társaság alelnökének a Széchenyi Emlékbizottság 2010 nevében tisztem köszönteni e jeles ünnepre megjelenteket.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Örömmel köszöntöm az Önökkel együtt körünkben megjelent

Török Köztársaság nagykövetét, Oya Tuzcuoğlu Őexcellenciáját,

Kazy Zsámbok Gizellát, az Országos Széchenyi Kör elnökségének tagját, a budapesti-, pest megyei titkárt,

 Dr. Bende Péter tűzoltó vezérőrnagyot, fővárosi tűzoltó parancsnokot, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökét,

Kócziánné Dr. Szentpéteri Erzsébetet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóját,

Gáspár Jánost, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány képviseletében,

 Csoltó Ákos és Berkó Károly elnökségi tagokat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Osztálya képviselőit,

Sipeki Józsefet, a Taxis Szakmai Kollégium elnökét,

Dr. Rubovszky Andrást, a Széchenyi Társaság főtitkárát,

Budapesti Közlekedési Vállalat képviselőit, Varga Annamáriát és Rugovics Andreát, akiknek köszönet jár az ünnepség kitűnő megszervezéséért.

Külön öröm számomra, hogy üdvözölhetem Takács Ákos építészt, aki kiváló munkájának köszönhetjük az 1944 decemberében leállított, majd Budapest ostroma alatt súlyosan megrongálódott sikló helyreállítását és 1986. június 4-i újraindítását.

Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Örömmel adom át a szót Oya Tuzcuoğlu Őexcellenciájának, Kazy Zsámbok Gizellának, dr. Bende Péter vezérőrnagynak, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet főigazgatónak, Gáspár Jánosnak.

 

***

 

Oya Tuzcuoğlu Őexcellenciájának, a Török Köztársaság nagykövetasszonyának beszéde 

 

 

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Török Köztársaság nagyköveteként  a közös történelmünk egyik kiemelkedő egyéniségeként ismert Széchenyi Ödön grófra emlékezve köszönthetem ma itt önöket.

A Törökország és Magyarország közötti kapcsolatok, az évszázadokra visszatekintő közös történelmünk eredményeként mára két baráti ország állampolgárai lettünk.

Nagy szerepe van e barátság fenntartásában a Törökországban élt kiváló magyar honfitársaiknak.

Gróf Széchenyi Ödön a Török Tűzoltó Szervezet által ma is emlékezetünkben tartott és hálával őrzött szolgálatokat tett Törökországnak. Az 1871-től közel fél évszázadon át az isztambuli tűzoltóságot irányító, pasai rangot elnyert Széchenyi gróf máig hatóan nagy szerepet játszott a szervezet modernizálásában. Széchenyi gróf az isztambuli tűzoltóság vezetésén kívül magánemberként is arany betűkkel írta be nevét a török nemzet szívébe.  

Az Isztambulban végső nyugalomra helyezett Széchenyi gróf sírját a tűzoltószervezet tagjai minden évben látogatják, tiszteletére emlékünnepségeket rendeznek.

A történelem tanúsága szerint felemelkedés és fejlődés az osztályrésze a közös fájdalmakon túllépő, a háborúk elmúltával tartós barátságot kötő, a jövő felé forduló nemzeteknek. A török és magyar nép ezt sikerrel valósította meg. Kapcsolataink a barátság, az együttműködés és a kölcsönös érdekek mentén fejlődnek és mélyülnek. Abban, hogy ma ezt elmondhatjuk, a Széchenyi grófhoz hasonló kiváló egyéniségek szerepe túlzás nélkül hatalmasnak mondható.

A török nemzet nevében születése 170. évfordulója alkalmából tisztelettel emlékezem Széchenyi Ödön grófra.

 

 

***

 

Kazy Zsámbok Gizellának, az Országos Széchenyi Kör elnökségi tagjának elhangzott beszéde

 

Tisztelt Megemlékezők, Kedves Vendégek!

 

Az a megtiszteltetés ért, hogy az Országos Széchenyi Kör nevében emlékezzek gróf Széchenyi Ödönre, a Legnagyobb Magyar másodszülött fiára, a Budai Vársikló építtetőjéről, akinek ma ünnepeljük születésének 170-ik évfordulóját.

E nevezetes család azzal büszkélkedhet, hogy 3 generáción keresztül szolgálhatták a magyar hazát szellemi nagyságukkal, képzettségükkel, műszaki ismereteikkel, tudásukkal valamint hazafiúi elkötelezettségükkel és vasakaratukkal. A hely, ahol állunk szinte 3 generáció találkozóhelye: a Széchenyi Lánchíd, az Alagút és szemközt a Duna túlpartján a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István munkája, a Budai Vársikló Ödön fiának remekműve, s nem mesze innen a Széchényi Ferencről elnevezett könyvtár, melynek hatalmas anyagát Ő ajándékozta az általa alapított Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ritka esemény a történelemben és kultúrában egyaránt e háromgenerációs hazaszeretet és elkötelezettség a haza iránt. Talán így üzentek egymásnak és nekünk. Követendő példa!Széchenyi Ödön (sárvári és felsővidéki gróf), török altábornagy, a szultán tábornok-hadsegéde, a török tűzoltóság főparancsnoka Konstantinápolyban.

1839. december l4-én születet Pozsonyban. Édesanyja Seilern Crescentia grófnő. Tanulmányait Sopronban és Nagycenken a szülői házban végezte. Kitűnően beszélt franciául, németül, angolul, olaszul, törökül, természetesen ismerte a görög és latin nyelvet.

Alig volt 9 éves a szabadságharc bukásakor. Édesapját sokszor látogatta a döblingi gyógyintézetben, sokat beszélgettek egymással. Korán megmutatkozott kiváló műszaki érzéke és érdeklődése a modern dolgok iránt. Édesapja tanácsára sokat utazott, hogy megismerje Európát, az új modern technikát. Különösen foglalkoztatta a hajózás és a gépészet. Iparkodott mindenben kiváló lenni, nem akart méltatlan fia lenni a legnagyobb magyarnak.

Először ifjú sportemberként tűnt fel, csónakversenyek győzteseként. Vonzotta a modern közlekedési eszköz a gőzhajó. Több hajón – itthon és külföldön – munkát vállalt, képezte magát és megszerezte a hajóskapitányi oklevelet, mely érvényes volt egész Európára. Miután kellő jártasságra tett szert kapitányi és egyéb hajóstiszti teendők végzésében, tanulmányozni kezdte az európai folyókat, hogy miképpen lehetne hajózható vízi úttal összekötni a Fekete-tengert az Atlanti Óceánnal. (Édesapjának gróf Széchenyi Istvánnak volt nagy álma a nemzetközi vízi országút.) Igen fontos útvonal lehetne a kereskedelem és a sport számára. A földrajzi tanulmányok éveket vettek igénybe. Végül gőzhajót vásárolt, melynek a „Hableány” nevet adta. Ezt a hajót itt a fővárosban magyar iparosok készítették. Hajóját ő maga akarta vezetni, s ennek érdekében vizsgát tett a Dunagőzhajózási Társaságnál. Ez a tevékenysége sem volt öncélú. Az 1867-es Párizsi Világkiállítás alkalmával, hajójával, a Hableánnyal és derék útitársával Felmann Alajossal elsőként Európában végighajózta a Duna–Maina–Rajna–Szajna útvonalat. (E bravúros tettet csak 110 ével később tudták megismételni kiváló magyar sportemberek.) Széchenyi Ödön ezért a tettéért elnyerte a Francia Becsületrendet, III. Napóleon tüntette ki, hajója a Hableány teljesítményéért és „csinosságáért” aranyérmet kapott, nem kis dicsőségére Széchenyi Ödönnek és a magyar hazának.

Széchenyi Ödön életét több tényező alakította, formálta. Apja halála évében 1860-ban tűz keletkezett Nagycenken, mely 8 házat emésztett el. Ödön gróf Zichy Géza gróffal azonnal a helyszínre siettek, s magukat veszélyeztetve részt vettek a tűzoltásban. Azonnal intézkedtek, hogy a károsultak nyomorán enyhítsenek. Még ugyanaz nap tűz ütött ki Fertőszentmiklóson is, ahol 98 ház lett a tűz martaléka. Ödön gróf itt is részt vett a tűzoltásban és segélyezésben. Talán ekkor vált az ifjú férfivá, ekkor kötelezte el magát hazája szolgálatára. A tűzeseteknél látta az emberek kétségbeesését, tehetetlenségété és szervezetlenségét. Itt született meg a gondolat, hogy – londoni mintára – képzett, irányított szervezetet kell létrehozni Magyarországon is. Apja halála után 1861-ben Pestre költözött ekkor 21 éves. Csakhamar szerény kezdeményezésekkel ugyan, de részt vett a közéletben. „Átvette apjától a stafétabotot.” A Budai Népszínház alapítását segélyező bizottság elnöke lett, a Budapesti Hajósegylet választmányi tagja, az Első Magyar Utazási Társaság alapító tagja, a Magyar Kertészeti Társulat vezetője, kezdeményezője a Magyar Kereskedelmi és Iparegylet létrehozásának.Az 1862-es Londoni Világkiállításra kormánybiztos-helyettesi megbízást kapott. E kiküldetés nagy fordulatot hozott Széchenyi Ödön életében. Tanulmányozta a londoni tűzoltóságot, melynek tagja lett. Itt szerzett szakképzettséget. Kitűnő szervezőképességével és külföldön szerzett tudásával megszervezte a hazai tűzoltóságot, megalapította az Országos Tűzoltó Szövetséget.

1864-ben megnősült, első felesége Almay Irma. A házasságot – elsőként – az új Esztergomi Bazilikában kötötték meg. E házasságból l fiú és 2 leánygyermekük született. Nem volt boldog házasság. Néhány év múlva különváltan éltek egészen az asszony haláláig. Ezen idő közben megszakítás nélkül tevékenykedett. Mindig újat, modernet akart létrehozni az ország felemelkedésére. Mint a Közmunkák Tanácsának tagja nagy tevékenységet fejtett ki, mely különösen a Budavári Hegypálya, dolgában vezetett eredményre (a mai Sikló).

A gróf az 1867-es Párizsi Világkiállításon, (ahol, mint tudjuk nagy elismerésben részesült emlékezetes hajóútjával) látta és ismerte meg az új szerkezetet az „emelőgépet”, mely személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas volt (a mai lift elődje). Az új közlekedési eszközt alkalmasnak ítélte a budai vár lakóinak, a várban ügyeiket intéző emberek közlekedésének megkönnyítésére. A Budai Vár a kiegyezés óta a magyar kormány és az udvar nagy részének tartózkodási helye, s a főváros megnövekedett népessége miatt, olyan forgalomnak lett színhelye, mely indokolttá tette az új közlekedési üzem megépítését. Beadvánnyal fordult Buda város tanácsához, majd a terveket is bemutatta. Bár voltak hitetlenkedők, a helyszíni szemlére 1868 márciusában sor került. Érdekessége, hogy a jegyzőkönyv eleje magyar, a vége – a katonai hatóság miatt – német nyelven íródott. Buda város nagyon pártolta a megvalósítást, az engedélyt megadták, a szerződést megkötötték. Voltak azonban kikötések is: pl. a gőzsikló kazánját csak koksszal szabad fűteni, hogy a környék levegője „meg ne rontassék”. Ha a pléhkémény nem felelne meg, építtessék téglakémény. A várótermeket szilárd anyagból, illetve vasból kell építeni. Széchenyi Ödön ezután az építéshez szükséges tőke megszerzésén fáradozott, megalakította a Budai Hegypálya Társulatot.

A kivitelezésnél nagy gondot fordítottak a hegyoldal kiképzésére, tekintettel az agyagos talajra és a csúszásveszélyre. A pálya lejtője 30 fokos, hosszúsága 95 m. A gőzsikló motorja 30 lóerős. Ahol most állunk, itt volt a gépház. A kocsik különleges szerkezetűek, lépcsőzetes kiképzésük összesen 24 személyt tud egyszerre szállítani. A közlekedés fel és le 2 kocsival, párhuzamos pályán egyszerre történik, drótkötélvontatással.

A biztonsági berendezések ismertetésére most nem áll rendelkezésre idő, de megjegyezhetjük, hogy kötélszakadás esetére 3-szoros biztonsági rendszert alakítottak ki, úgy a pályatesten, mint a kocsi szerkezetben.A vállalkozás költsége 182300.- forint volt. A sikló 1870. március 2-tól kifogástalanul – műszaki hiba és baleset nélkül – működött egészen 1944-ig. Több bombatalálatot kapott, majd 1986 júniusában megújulva ismét a budai várhegy egyik ékessége, a látogatók kedvence lett. A gőzsikló eszméje, kezdeményezése megvalósulása gróf Széchenyi Ödön nevéhez fűződik, őt dicséri.A gőzsikló megépítésén kívül számtalan elképzelése volt, többek között a siklóhoz hasonló vaspályát tervezett a Széchenyi-hegy aljától a Zugligeten át a hegy tetejéig. Akkor pénzhiány miatt nem tudta megvalósítani, később 1874-ben, mint a Svábhegyi Fogaskerekű valósult meg. Számos terve volt: közúti gőzmozdonyokra tett kísérletet, (ma városnéző kisvonatként láthatjuk, benzinmotor meghajtással). A Duna két partját összekötő gőzkomp megindítását tervezte, foglalkozott az Első Magyar Szálloda Részvénytársaság megalakításával, Népszálló megvalósításával. Úgy, mint édesapjának neki is terve volt a Gellért-hegyen egy Nemzeti Pantheon létrehozása, az 1000 éves évforduló méltó megünneplésére. Ide szándékozott telepíteni egy magyar – ma úgy mondanánk – „skanzent” is. 1869-ben a Budai Csolnakázó Egylet tiszteletbeli tagjává választották.

Hírneve messze földre eljutott. Konstantinápolyba hívták a tűzoltóság megszervezésére. Ez a város akkor sokat szenvedett a tűz pusztításaitól, akkor még főleg fából építkeztek. Széchenyi Ödön elfogadta a meghívást (ekkor 40 éves volt), Isztambul-Galata városrészben megépítette a siklót, azzal a különbséggel, hogy ott egy földalatti alagútban közlekedik. A törököknek a mai napig kedvence, mindkét állomását gyönyörű freskókkal díszítették, s büszkén mutogatják a látogatóknak. 1874-ben megalapította a katonai berendezésű tűzoltó dandárságot, melynek főparancsnoka lett. Tűzoltólaktanyát építtetett, gyakorlóteret és szálláshelyet. A Tűzoltó Múzeum gróf Széchenyi Ödön nevét viseli ma is.

Második házasságát itt kötötte a görög származású Cristopulo Eftáliával, akivel boldog házasságban éltek. Házasságukból 3 fiú és 1 leánygyermekük született.Távol hazájától az oszmán birodalomban, nagy tisztességben élt, élete végéig megőrizte római katolikus vallását, európai kultúráját, nagy műveltségét, szellemi tisztaságát. Hazaszerető, hű magyarnak tartotta magát, lakását magyar módra rendezte be, gyermekeit Magyarországon taníttatta.

Társasága kiváló tudósok, nagyműveltségű, nemzetközileg elismert emberekből állott. Szalonja messze földön híres találkozóhelye volt kimagasló személyiségeknek. Élete végéig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Kiváló munkásságáért elnyerte az oszmán legfőbb érdemrendeket, a legmagasabb kitüntetése a Pasa rang, melyet a török birodalomban „idegen” még nem kapott. Más érdemjegyekkel is büszkélkedhetett.

l922. március 23-án elméjének teljes tisztaságában, szenvedés nélkül örök álomba merült. 83 évet élt. Isztambul Ferikői római katolikus temetőjében nyugszik második feleségével és György nevű fiával.

Emlékezzünk elismeréssel és tisztelettel a legnagyobb magyar méltó fiára, gróf Széchenyi Ödönre, aki sokat munkálkodott hazánk előbbrejutásáért és sok dicsőséget szerzett a magyar hazának.

Vissza az eseményekhez

Digitalizált formában

Megrendelhető a Logod Bt.-nél

 

1012 Budapest, Logodi u. 49.

Tel: (1) 214-2453

Megrendelés



Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet

 

A kiadvány 2800 forintos áron megrendelhető a kiadó Logod Bt-nél a www.logod.hu webáruházban és a logod@logod.hu címen.



Kő András:

A cenki István-nap

Vendégségben Széchenyi Istvánnál.

Kő András a fellelhető dokumentumok alapján elénk varázsolja Nagycenken az 1841. augusztus 20-ai István-napot.

Bővebben>>



Készítette: On-Team Kft. Szoftver: SurfaceLight Kapcsolat: szerkeszto@szechenyiemlekbizottsag.hu