Gróf Széchenyi István minden írása CD-ROM-on               Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet               A cenki István-nap         

 

 Széchenyi István gróf írásos hagyatéka

Szükséges-e a Széchenyi-ismeret hiányának társadalmi-, technikai okait kutatni?

Érdemes-e a Széchenyi-ismeret növeléséért társadalmi méretekben fáradozni, vagy mindez haszon nélküli lenne?

Választ kapni azoktól remélhetünk, akik ismerik a Széchenyi-életművet, és tájékozottak a mai gazdasági, társadalmi viszonyokról.

Az emlékév kapcsán országszerte sok előadás lesz, érdemes erről is kérdezgetni az előadókat.


     A teljes Széchenyi-életmű hatalmas, talán legfontosabb része Széchenyi István írásos hagyatéka. „A tett az első, a szó a második” elvet követő árnyaltabb fogalmazásban; az írásos életmű magyarázza, gondolatilag összefoglalja a szükségszerűségeket, értelmezi az alkotó ember indítékait, láthatóvá teszi az alkotások folyamatait, az útkeresést, a problémák kezeléstechnikáját. Másrészről a köteteinek jelentős része – mai szóhasználattal megvalósíthatósági tanulmányok – a társadalmat átalakító, a reformkornak programot adó alapművek. Ezen „hideg kalkulussal” írt és közreadott művei mellett, csak az utókor számára elérhetők a „lélektani mélyfúrásokat” tartalmazó, gyakran önmarcangoló naplóbejegyzések, amelyek által előttünk sokkal diferenciáltabb, érthetőbb Széchenyi-kép rajzolódhat ki. E gazdag életmű kapcsán a magyar történelemben, de talán a világtörténelemben is páratlan kincs a valóság párhuzamos tanulmányozásának lehetősége, a személy és a korszak vonatkozásában a racionális és érzelmi megközelíthetőség. 

Széchenyi írásos életműve, műveinek mai jellemezése ellentmondásos képet mutat. A történészek az életművet feldolgozták (bár a leveleinek kritikai kiadásával még adós a nemzet), a kiadók szinte mindent megjelentettek. Mégis a könyvesboltokban és antikváriumokban alig található Széchenyi-mű. Nincs a világon olyan könyvtár, ahol minden műve megtalálható. A mai olvasónak nehéz a szövegek értelmezése, más a gondolatok logikai vonalvezetése, gyakran furcsa a szóhasználat, bonyolult a fogalmazás, és az eltérő és következetlen „helyesírásról” már nem is érdmes elmélkedni. Rá kell mutatni arra is, hogy az életmű jelentős része még lefordítatlan (naplóinak mintegy 50%-a), leveleinek jelentős része (mintegy 25%) kiolvasatlan, publikálatlan. 

Azok számára, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak Széchenyivel az életmű áttekintése hagyományos módon – egyik művet a másik után olvasva – reménytelen kísérlet. A Napló kivételével ezért is olvasottabbak a Széchenyiről írott összefoglaló művek, bár az igazi élményt, a felfedezést a Széchenyi-művek olvasása jelenti. Széchenyi irodalmi hagyatékát képezik a könyvei, a naplói, a hírlapi cikkei, a levelei, a beszédei, és az egyéb iratai (végrendeletek, imák, röpiratok stb.). A művek (egységek) száma 34, a kötetek – értelmezés, nyelvi változat, illetve a kiadás szerinti – száma 50–60 között van. A könyvespolcon ez hozzávetőleg 2 méter terjedelmű, sok szakterületet (nyelvészeti, közlekedési, jogi, pénzügyi, mezőgazdasági, társadalomtudományi stb.) érintő, zavarba ejtően hatalmas, gondolatiságában is igen értékes életmű. Az átlagos áttekintőképességet messze meghaladó feladat befogadni mindezt.

A fentiek problematikája, valamint a „Széchenyi-kultusz” hiánya eredményezik azt, hogy még az értelmiség körében is felszínes a Széchenyi-ismeret. Az általános tisztelet mellett a közhelyek, a gyakran guliveriádos hitek/tévhitek kiemelése (Kossuth-Széchenyi ellentét, nyelvtudása, öngyilkosság/politikai gyilkosság stb.), a gondolataink alátámasztására választott Széchenyi-idézetek jellemzik a közéletünket.  

Tudunk-e, kell-e foglalkozni ezzel a kérdéskörrel? Igaz-e, hogy ma a Széchenyi irodalmi hagyatéka, példája hasznunkra lehet? Szükséges-e ezen ismerethiány társadalmi-, technikai okait kutatni? Érdemes-e a Széchenyi-ismeret növeléséért társadalmi méretekben fáradozni, vagy mindez haszon nélküli lenne? Választ kapni azoktól remélhetünk, akik ismerik a Széchenyi-életművet, és tájékozottak a mai gazdasági, társadalmi viszonyokról. Az emlékév kapcsán országszerte sok előadás lesz, érdemes erről is kérdezgetni az előadókat. 

Azoktól a meggyőződésektől vezérelve, hogy

- a Széchenyi-életmű hatalmas, de rejtőzködő nemzeti kincsünk, a magyarság szellemi erőforrás tartaléka,

- és Széchenyi történelmünk azon személyisége, aki életműve által képes manapság is egyesíteni minden részt és réteget, a Széchenyi Emlékbizottság 2010. nevében ajánljuk egyéni és közösségi szinten egyaránt a Széchenyi-ismeret növelését. 

Tapasztalatom és meggyőződésem szerint a Széchenyi életmű által hordozott értékek megismerésével, majd belsővé válásával a legfontosabb előny az, hogy kicsiben és nagyban, egyéni és közösségi szinten jobb döntéseket tudunk hozni. Ne feledjük, ennek azért van hallatlan jelentősége, mert a legkisebb döntéseink következményeit hordozzuk, élvezzük, vagy szenvedjük gyakran életen át.

Az emlékév alkalom arra, hogy a 2010. év gróf Széchenyi István emlékének szentelt időszak legyen. Lehetőség szerint ismerjük meg gondolatait, keressük meg indítékait. S ha figyelünk, akkor meg is találjuk. Csak egy „mellbe vágó” példát szeretnék erre végezetül felvetni. Első könyve a Lovakrúl, a lótartásról, nemesítésről és a minősítésükről szól, mondhatnánk, hogy állattartási szakkönyv, de indítéka ennél elemibb energetikai természetű, hiszen akkor az állati erőforrás volt a meghatározó.

Kinek-kinek nagy szellemi kaland és érdekes kísérlet lehet számbavenni a Széchenyi irodalmi hagyatékot, utat és példát találni magunk és közösségeink javára egy régen élt személy által föltárt terepen.

Erkölcsi megújulás és reformálás szükséges, de „a reformálást magunkon kell kezdeni”!

 

 Buday Miklós

Széchenyi Alapítvány elnöke

 

A Széchenyi írásos életmű részeiről bővebben


Digitalizált formában

Megrendelhető a Logod Bt.-nél

 

1012 Budapest, Logodi u. 49.

Tel: (1) 214-2453

Megrendelés



Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet

 

A kiadvány 2800 forintos áron megrendelhető a kiadó Logod Bt-nél a www.logod.hu webáruházban és a logod@logod.hu címen.



Kő András:

A cenki István-nap

Vendégségben Széchenyi Istvánnál.

Kő András a fellelhető dokumentumok alapján elénk varázsolja Nagycenken az 1841. augusztus 20-ai István-napot.

Bővebben>>



Készítette: On-Team Kft. Szoftver: SurfaceLight Kapcsolat: szerkeszto@szechenyiemlekbizottsag.hu