Gróf Széchenyi István minden írása CD-ROM-on               Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet               A cenki István-nap         

 

 Értékelés


 

Közös célok, érdekek és értékek - Széchenyiek és Zamoyskiak konferencia

Esztergom, 2011. június 9.  
 


A konferencia célkitűzése a címében is megfogalmazódott: Közös célok, érdekek és értékek a két nép történelmében, jelenében és reményeink szerint az Európai Unión belül a jövőben is.

 

Színvonalas előadássorozattal mutatta be a rendezvény a megjelenteknek a két nép sok évszázados együttműködését, barátságát, a közös sikereket és tragédiákat, kiemelve hazájukban kiemelkedő két család szerepét és tevékenységét.

Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára köszöntötte a lengyel küldöttséget, Zamo¶ć polgármesterét, Marcin Zamoyskit, Wojciech Kaliszewski professzort, és Jerzy Snopek műfordítót, akik a lengyel Tudományos Akadémia Irodalmi Kutató  Intézetét képviselték, a hazai előadókat és a megjelent 120 fős hallgatóságot.

 

Prőhle Gergely államtitkár (a programtól eltérő időben megtartott) előadásában ismertette az EU-elnökség feladatait, a magyar prioritásokat és méltatta gr. Széchenyi István országépítő tevékenységét és máig tartó hatását.

 

Marcin Zamoyski polgármester (aki kiváló házigazdája volt a lengyelországi konferenciának) üdvözlésében a két nép közötti sokszázados támogató, mindig építő kapcsolatról beszélt, hangsúlyozva e konferencia szerepének fontosságát a XVIII.–XIX. századi reformgondolatok megismerésében.

 

Az első előadást Csombor Erzsébet, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatója tartotta, aki a „Miért Esztergom a konferencia helyszíne?” című tanulmányában Szent István és Boreszlav 1000-ben kötött szövetségétől kezdve a második világháborúban Esztergomba menekült lengyelek sorsáig végig kísérte a város és a lengyel nép kapcsolatát. Kiemelkedő szerepe volt Boldog Kingának a lengyel nép életében, de megemlítendő a török elleni küzdelemben nyújtott segítség is. Az elmúlt ezer évben mindig egymásnál találtak menedéket, baj esetén segítséget az üldözöttek. Érthető, hogy van lengyel testvérvárosa Esztergomnak és vannak hagyományok, közös ünnepek a mai napig, ebbe a sorba illeszkedett a konferencia is.

 

Wojciech Kaliszewski előadásában kiemelte, hogy mindkét nép többször elveszítette függetlenségét, az országhatárok változtak, többször állt elő az a helyzet, hogy esetleg eltűnhetnek Európa térképéről. Mindkét országra jellemző az előadó által említett Andrzej Zamoyski 1760-as években leírt gondolata: ”Hagyjuk abba annak keresését, hogy ki a szerencsétlenségnek okozója. Hagyjuk abba az egymásra mutogatást, hiszen mindannyian emine excepto bűnösök vagyunk, nem találunk bűntelent, aki a bűnösre követ dobhatna, hagyjuk abba édesanyánk dobálását, mert ennyi baj után lehet, hogy a lengyel megokosodik.” Ezért a célért tevékenykedtek a XVI. századtól a Zamoyskiak és a XVIII. századtól a Széchenyiek. Életművük legfontosabb mozzanatait mutatták be az előadások és a konferencia kötet is.

Az előadás foglalkozott a két ország jogrendszerével is részletesen, hiszen Andrzej Zamoyski a 1778-bn kiadott „A Bírósági Jogkör” gyűjteménye máig a modern jogtudomány egyik alapköve Lengyelországban. A felvilágosodás eszméit tükröző mű alapgondolata: a jogegyenlőség és igazságosság, mert az állampolgár tökéletessége a szabadságtól függ, a szabadság pedig a jog követésétől.

 

A jogrend kialakításának szükségességére mutatott rá Horváth Attila előadásában, hiszen a reformkor küszöbén csak a nemesség törvényben rögzített jogiról beszélhetünk. Széchenyi István az alkotmányjogtól kezdve a magánjogig minden területtel foglalkozott. Tervei megvalósításához is szükségét látta a vállalkozásokat, a gazdasági tevékenységet, a kereskedelmet szabályozó jogi keretek létrehozásának, illetve inspirálta azok megalkotására kortársait, így többek között Deák Ferencet. Törekedett arra, hogy a sérelmi politikát a jó törvényeken alapuló rend váltsa fel, és országos méretekben a közjó szolgálata legyen a vezérelv mind a politikában, mind a gyakorlati életben.

A törvényalkotás egyik fontos feladata volt a reformkorban a jobbágykérdés megoldása, erről tartott színes előadást Katona Tamás.

 

A két nép tragikus harcaival foglalkozott Ring Éva, aki Lengyelország első felosztását követő függetlenségi harcokat mutatta be, melyben a lengyel nemesség a nyelv megtartása mellett Galiciát a Magyar Királysághoz szerette volna csatolni és olyan terveket dolgoztak ki, melyet a magyarok is támogattak. Az európai politika a XVIII század végén Franciaországra figyelt, és két nép sorsa nem tűnt fontosnak. A még ki sem robbant felkelést azonban a kollektív emlékezet megőrizte és alapja lett az elkövetkező két évszázad közös elnyomás elleni harcainak.


Pelyach István
az 1830/31-es lengyel szabadságharcot mutatta be, és részletesen elemezte ennek visszhangját a reformkori Magyarországon. A magyar nemesség a Habsburg birodalmon belül képzelte jövőjét, de szóban és tettben kiállt a lengyelek függetlenségi harca mellett, a 18 éves Perczel Mórtól kezdve Kossuthig sokan szólaltak meg. Ez harc és bukása egyben figyelmeztette a kortársakat a reform törvények, a gazdasági változtatások fontosságára. Megmutatta annak lehetőségét is, hogy az egyre erősödő cári birodalom nemcsak egy szabadságharcot képes leverni, hanem egy nemzetet büntetlenül le lehet törölni a térképről anélkül, hogy a Nyugat-Európa felemelné szavát.

 

Az 1848-49 magyar szabadságharcnak igen sok lengyel katonája volt, de sokak számára újdonság volt Kovács István előadása, aki Wladyslaw Zamoyski életének egy rövid szakaszát mutatta be. Az ismert lengyel arisztokrata család tagja 1823-tól katona, majd az 1830-31-es szabadságharcban aktív résztvevője volt, majd annak leverése után emigrációba kényszerült. A Párizsban székelő ellenállási mozgalom vezetőjének, Adam Jerzy Czartoryski herceg közvetlen munkatársaként jött 1849 nyarán Magyarországra, közvetíteni a szerbek és Kossuth közt. A temesvári csata után már katonaként is szerepet vállalt, többször vezetett lovasrohamot az ellenség feltartóztatására, s ezzel visszavonulási lehetőséget biztosított. Szép példája a lengyel–magyar barátságnak, hogy Kossuth Lajos angliai útját szervezte, támogatta.

 

Két igen érdekes előadás hangzott még el. Az egyiket Jerzy Snopek, műfordító tartotta, aki a két reformert, Andrzej Zamoyskit (1717-1792) és gr. Széchenyi Istvánt (1791-1860) állította egymás mellé, s mutatta be a párhuzamokat, melyek az időbeli és térbeli távolság ellenére megnyilvánultak eszmerendszerükben és tetteikben.

 

Velkey Ferenc záró előadásban konkrét napló idézetek és más írások alapján arról szólt hogyan alakította önmagát Széchenyi István, hogyan vállalta az ország építő szerepet. Az előadó a Naplóban található bejegyzések, és a cselekedetek összhangjával világította meg, hogy az 1825-ben választott cél „Magyarország megnemesítése, megtartása az emberiségnek és kifejtése annak díszeként” milyen tudatosan felépített rendszerben alkotott egységet. Átgondolt stratégia alapján „nevelte” önmagét. Az tette a legnagyobb magyarrá, hogy nehézségek és kudarcok ellenére tudott újjáéledni, új teret, új lehetőségeket találni. Képes volt új ismeretek tanulni, és azokat hazai viszonyok közé ültetni. A romantikus hős egyben nagyon racionálisan gondolkodó vállalkozó is volt. Ez az előadás azt is megmutatta, hogy van mindenki számára követhető út, hogy mindenki haladhat a legnagyobb magyar nyomában, minden csak rajtunk múlik.

 

A konferencia befejezéseként Szilasi Alex zongoraművész az ENSZ Chopin-nagykövete, Lengyelország Kulturális Lovagja adott nagy sikerű hangversenyt. A Liszt Ferenc és F. F. Chopin művek között elhangzott zenetörténeti- és elméleti eszmefuttatásai értékes hátteret biztosítottak virtuóz zongorajátékának jobb megértéséhez, befogadásához.


A konferencia egyik fontos érdemének tartjuk, hogy nemcsak tudósok, kutatók, történészek, tanárok beszélgettek a két családról, hatásukról, hanem szélesebb körnek, tanulóknak, civil mozgalmak képviselőinek nyújtottak ismereteket, és adtak lehetőséget eszmecserére. Egyetemi és középiskolai tanárok jelenléte reményeink szerint biztosíthatja, hogy az itt elhangzottak eljutnak az iskolákba is. Lényegesnek tartjuk, hogy az előadásoknak a történelmi ismereteken túl üzenete volt a mának is, következtetésekre, a tanulságok levonásával pedig a jövőnek.

Fontosnak tartottuk az előadások, az életrajzok két nyelven, lengyel és magyar nyelven megjelentetését, ennek eredményeként Esztergomban már kézbe adhattuk a kétnyelvű konferencia kötetet is, mely érdemi hozzájárulást jelent az ismeretek terjesztéséhez.

 


Digitalizált formában

Megrendelhető a Logod Bt.-nél

 

1012 Budapest, Logodi u. 49.

Tel: (1) 214-2453

Megrendelés



Széchenyi mint magánember c. tanulmánykötet

 

A kiadvány 2800 forintos áron megrendelhető a kiadó Logod Bt-nél a www.logod.hu webáruházban és a logod@logod.hu címen.



Kő András:

A cenki István-nap

Vendégségben Széchenyi Istvánnál.

Kő András a fellelhető dokumentumok alapján elénk varázsolja Nagycenken az 1841. augusztus 20-ai István-napot.

Bővebben>>



Készítette: On-Team Kft. Szoftver: SurfaceLight Kapcsolat: szerkeszto@szechenyiemlekbizottsag.hu