A cenki István-nap

Névnapot és kastélyavatót tartott gróf Széchenyi István 1840. augusztus 20-án Kiscenken, és az eseményre hetven vendéget hívott meg. Egy reményt keltő országgyűlés után felbuzdulva érkezett Cenkre a reformkori politikai elit színe-java.  E jeles eseményen kik vettek részt, mi történt, miről beszéltek, mi ettek-ittak? Tíz éve ez nyugtalanította Kő András újságírót, erről faggatta a történészeket, kutatókat, ennek mozzanatait kutatta a Széchenyi-életműben, levéltárakban, archívumokban. És a végeredmény: mi is ott lehetünk az István-napon, ha elolvassuk Kő András: A cenki István-nap (Vendégségben Széchenyi Istvánnál) című könyvét.


 A „legnagyobb magyar” naplója szűkszavú, a levéltári dokumentumok sem kényeztetik el a kutakodót – a „köz-randevúról” mindössze három, kézzel írott lista maradt az utókorra: kik vettek részt az ebéden és hol laktak, milyen borokat és pezsgőket ittak, valamint milyen „aprólékos költségek” terhelték a háziakat.

 

Ebből a kevésből rekonstruálja a szerző, mi történhetett e nevezetes napon. Hogyan érkeztek meg a vendégek Kiscenkre, milyen ajándékokat vittek, miről beszélgettek stb., illetve mi lehetett az ebéd étrendje. A könyv izgalmas szellemi kaland egy olyan esztendőről, amikor Széchenyi István sikerei csúcsán állt, és a kor politikusait áthatotta a hazaszeretet.

 



Webfejlesztés: On-Team Kft. Szoftver: SurfaceLight