Ha egyetlen névvel kellene jellemezni a magyar reformkort, az Széchenyi Istváné lenne. A „legnagyobb magyar” nem szónoklataival, hanem kézzelfogható alkotásaival írta be magát a történelembe – olyan intézményekkel, amelyek máig állnak.
Az alkotó reformer
Széchenyi hitte, hogy a nemzet felemelése konkrét tetteken múlik. 1825-ben egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására – ez a gesztus a modern magyar tudományosság kezdőpontja lett.
Maradandó művei
- Lánchíd: az első állandó híd Pest és Buda között, a modern főváros jelképe.
- Magyar Tudományos Akadémia: a hazai tudomány intézményes bölcsője.
- Dunai és tiszai szabályozás: a folyók megzabolázása a közlekedés és a gazdaság érdekében.
- Gőzhajózás: a modern közlekedés meghonosítása.
Széchenyi öröksége nem csupán a kőben és vasban maradt fenn, hanem a gondolkodásmódban is: a felelős, előretekintő polgár eszményében. Munkássága máig arra emlékeztet, hogy a nagy változásokat nem a hangos szó, hanem a kitartó, hasznos cselekvés hozza el.