1825-ben egy vármegyei országgyűlésen Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy leendő tudós társaság megalapítására – ezt a gesztust tekinti a hagyomány a Magyar Tudományos Akadémia szellemi alapkövének, bár az intézmény hivatalos működése csak évekkel később indult meg.
A felajánlás jelentősége abban rejlett, hogy a reformkor Magyarországán elsőként mutatott példát arra, hogy a nemzeti tudomány és kultúra fejlesztése magánemberek áldozatvállalásán is alapulhat, nem csak állami forrásokon. Ez a gondolat sok későbbi mecénási kezdeményezésnek is inspirációt adott.